Fertőtlenítés ózonnal

Kedves Uram! Az ózon gyakorlati hasznosításáról szeretnék mindnél többet meg tudni.Valamikor 1977 környékén volt szerencsém egy kis könyvet olvasni ,hatalmas érdeklődéssel,aminek a címe: Ibolyán túli sugarak és alkalmazásuk.Ez nagyon régen volt ,de a lényeg hogy van fogalmam a témáról.A Germicid  csövek által keltett UV C  sugárzás miközben el bontja az oxigént ózon keletkezik,ha jól tudom. Láttam ,bár csak filmen olyan kísérletet ahol a vízbe tintát csepegtettek és miután ózont buborékoltattak át a vízen ,a víz ismét átlátszóvá vált. A reklámok szerint ha olyan vízbe teszi az ember például az agyon permetezett déli gyümölcsöt, amin ózon buborékol át ,az valamilyen mértékben semlegesíti a gyümölcs külső felületén lévő mérgeket.Igen tudom hogy ahhoz hogy az ózon el oxidálhasson bár mit is,ahhoz idő kell.De a lényeg hogy ez mennyire működik,ha időt adunk neki?Láttam ,csak fotón és nem szét szerelve olyan szerkezetet ami elméletileg ózon segítségével fürdő medence vizét csírátalanította.Ezekben a szerkezetekben vajon germicid csővel állítják elő az ózont ,ha igen akkor ez hogy van meg oldva? Ha nem akkor ott milyen módszerrel állítják elő az ózont.Találkoztam kis teljesítményű ózon generátorral amikben hegyes csúcsokon létre jövő korona kisüléssel állították elő az ózont.Gondolom a víz ózonnal való kezelésére gondolom nem ezt a módszer alkalmazzák.Nagyobb teljesítményű ózon generátorban üveg vagy kerámia lapok két oldalát teszik vezetővé és ezekre a lapokra kapcsolt nagy feszültséggel állítanak elő ózont.Feltéve ha jól tudom.Van egy Living Air márkájú ózongenerátorom amiben szintén üveg lemezek vannak két oldalukon fém szövet van .Ezekre a fém szövetekre van a nagy feszültség kötve.Ezeken is korona kisülés történik és így keletkezik ózon?Ha nem akkor hogy? Illetve mi változik meg használat közben ezeken az üveg vagy kerámia lemezeken hogy ezeket is cserélni kell ?A germicid csövek használat közben veszítenek  az UV C  keltő képességükből.Ennek mi az oka?A csövek két végében lévő "fűtő szál" veszít az emisszós képességéből,kevesebb elektront bocsájt ki ami a higany részecskéket  gerjesztené és ezért csökken az UV sugár keltő képessége?Hogy tudnám érzékelni ,esetleg mérni ,valahogy indikálni hogy mennyire ment tönkre a germicid cső?Mivel az elve azonos a fény csövek működési elvével, amivel vannak tapasztalatok,ha hagyományos fojtó tekercs helyett "modern" félvezetőkkel felépített előtétről működtetem a germicid csöveket,várható e élet tartam növekedés?Fénycsövek estében egy értelmű az élettartam növekedése.Lényeges kérdés.Ha például egy 36 wattos germicid csövet 25 wattos  félvezetős előtétről működtetek,várhatok e lényeges élet tartam növekedést? A germicid cső a kisebb üzemi áram ellenére ugyan úgy UV C  tartományban sugároz e? Ez a téma részletesebben is érdekelne ha lehetséges. Kedves Uram , előre is nagyon köszönöm ,részletre szak véleményét!

Korondán László
2020-02-01
szakértő

Köszönöm érdeklődését.
Jó hosszúra sikerült a kérdése, megpróbálok minél több gondolatra válaszolni. 

Én alapvetően a germicid lámpákat ismerem, azokkal kapcsolatban tudok részletesen válaszolni, az ózonnal kapcsolatban csak a lámpákkal termelt ózonnal tudok érdemben foglalkozni, más módszerekről nincs részletes ismeretem.

Germicid lámpa
Azokat a lámpákat, melyek az UV-C tartományban, konkrétan 253,7 nm-en sugároznak, germicid lámpának hívjuk.
Egy csoportjuk 185 nm-en is sugároz, ezek az ózontermelő germicid lámpát, másik csoportjuk csak 253,7 nm-en, ezek az ózonmentes germicid lámpák. Persze ezek sem teljesen ózonmentesek, mert minden olyan fényforrás, ami UV tartományban (is) sugároz – tehát pl. disco lámpák, szolárium lámpák is – termelnek minimális ózont a levegő oxigénjéből. Ennek mennyisége minimális, gyakorlatilag kimérni sem lehet, csak az érzékeny emberi orr érzi a jelenlétét.
Fizikai megjelenésében a germicid lámpa egy fénycső, tehát megfelelő előtéttel kell működtetni. Ha konkrétan a lámpához készült (!) elektronikus előtéttel használják a lámpát, és gyakorlatilag folyamatos üzemeléssel működtetik (ki-bekapcsolgatás nélkül), akkor jóval hosszabb az élettartama, mintha hagyományos, vasmagos előtéttel használnák. (Nagyobb teljesítményű lámpákat kizárólag ilyen előtéttel lehet működtetni)
Ha egy germicid lámpa nem a neki megfelelő előtéttel van meghajtva, akkor vagy túl sok áramot kap, vagy „erőlködik”- Mindkét esetben a lámpa korai kiégése lesz az eredmény. Alulhajtott lámpa esetén még alacsonyabb intenzitással is kell számolni, tehát a lámpa nem a katalógusban megadott értékű UV teljesítményt produkálja.
A lámpa katalógus szerinti hasznos élettartama végén (általában 9000 óra, vagyis egy év folyamatos üzemelés) elektromosan még működik, de UV intenzitása annyira lecsökken, hogy már nem nyújtja azt a csírátlanítási szintet, amivel kalkuláltak a berendezés tervezésekor (légtisztító, víztisztító berendezés)
A lámpa intenzitását kizárólag UV-C intenzitás-mérő műszerrel lehet megmérni, akár abszolút értékben, akár a kezdeti értékhez képest, %-os formában.

Ózontermelés
A germicid lámpával történő ózontermelés mértéke nagyságrendekkel kisebb, mint amit ózongenerátorral lehet előállítani. Az ózongenerátorban valóban korona-kisüléses módszert alkalmaznak, ennek részleteit nem ismerem.
Az üveg vagy kerámialapos módszert nem ismerem.

Ózon felhasználása
Az ózon egy rendkívül agresszív és instabil gáz, mindenképpen próbál „megszabadulni” a harmadik oxigén-atomjától, tehát igyekszik mindent oxidálni. Ezen tulajdonsága miatt lehet hatékonyan használni csírátlanításra, szagtalanításra, stb. Ugyanakkor az ózongáz emberre is rendkívül veszélyes, emiatt nem könnyű a használata, óvatosan kell vele bánni. Gyakorlatilag csak bezárt helyeken alkalmazható.
Instabilitása miatt nem lehet tárolni, tartályokban szállítani, csak a helyszínen előállítani és felhasználni.
Alkalmazzák az ózonos vizet (vízben elnyeletett ózongáz) pl. palackok, tartályok belső mosására, csírátlanítására is. Ehhez nagy mennyiségű ózon folyamatos előállítására van szükség, ezért csak ózongenerátorral oldható meg a feladat, germicid lámpával nem.
Gyümölcsök felületéke kezelésére valószínűleg vannak lényegesen olcsóbb megoldások, mint az ózonos víz használata (pl. csak ózon gáz), ezért nem tudok róla, hogy ilyenre elterjedten használnák. (Persze attól még nem kizárt, hogy használják)
Magát a vizet lehet ózonnal is kezelni, de ez is elég drága. Normál germicid lámpákkal viszont sok esetben kezelik a vizet. Kevéssé tudott tény, hogy pl. Budapest (és több más városunk) ivóvizét is UV lámpákkal csírátlanítják, és utána csak annyi klórt tesznek bele, hogy a hálózat végén is még csíramentes legyen.

Remélem, tudtam néhány hasznos információt adni.