Kérdések, válaszok
Ha bármilyen kérdése van germicid lámpákkal, berendezésekkel kapcsolatban, esetleg felmerült Önben a használat során egy-két gyakolati kérdés, tegye fel bátran és mi megválaszoljuk Önnek!
Írjon email-t a következő címre: korondan.laszlo@hollandimpex.hu
Miket öl hatásosan az UV-C sugárzás?
Antrax, légionella, szalmonella, tifusz, kolera, dizentéria, e-coli, influenza, sztreptokókusz, tuberkulózis, fertőző hepatitisz, algák, gombák. Alapvetően minden, aminek van DNS molekulája, elpusztul a megfelelő besugárzás hatására.
Mi is az a Legionella?
A betegség elnevezése az "Amerikai Légionáriusok" nevű amerikai veterán-segélyszervezet 1976. évi philadelphia-i nagygyűlésén kitört tüdőgyulladás-járványhoz köthető. 182-en betegedtek meg, közülük 147-en szorultak kórházi kezelésre, 29-en meg is haltak. A betegség kórokozóját végül 1977. januárjában sikerült azonosítani egy addig ismeretlen baktériumként, amit az általa okozott betegségre (tüdőgyulladás, pneumonia) és a légionáriusokra utalva Legionella pneumophila-nak neveztek el.
Mára a Legionella nemzetség 42 további faját fedezték fel, közülük 16 bizonyítottan képes emberi megbetegedés, ún. legionellózis előidézésére. A legionellák 2-20 µm hosszú, 0,5-0,7 µm átmérőjű, pálcika alakú baktériumok. Vizes környezetben gyakorlatilag bárhol előfordulnak; a víz minőségére és összetételére viszonylag érzéketlenek. Vastag sejtfaluk révén eléggé ellenállóak a vízművekben alkalmazott klóros fertőtlenítési eljárással szemben is. Megfelelő tápanyag esetén kb. 20 és 50 oC között szaporodóképesek, de ez a hőmérséklettartomány szélesebb is lehet. Legkedvezőbb számukra a 37-42 oC hőmérséklet.
A baktériumok bőrre, sebbe vagy a tápcsatornába jutva nem okoznak semmilyen fertőzést sem. A fertőzés egyetlen lehetséges útja, ha a baktériumok a tüdőbe jutnak. Mivel az emberi felső légutak szűrőrendszere az 5 µm feletti szemcséket kiszűri, és a baktériumok csak vizes környezetben életképesek, ezért az emberi fertőzés egyetlen lehetséges útja a legionellákat tartalmazó aeroszol méretű vízcseppek belélegzése lehet. A fertőzés forrásává azok a vizes berendezések válhatnak, amelyekben a legionellák elszaporodhatnak, és amely berendezések aeroszol méretű vízcseppeket bocsátanak a környezetükbe. Ilyenek a nedvesítőkamrával üzemelő légkezelő berendezések; a nedves mosók; szökőkutak; kerti locsolók; zuhanyzók és egyéb melegvizes csapolók; pezsgőfürdők, whirlpool-ok és jacuzzi-k; erőművi hűtőtornyok. Fertőzés forrásává válhatnak olyan légtechnikai berendezések is, amelyekben nincsen ugyan nedvesítés, de a felületi hűtőn kondenzálódó víz hőmérséklete üzemszünetben a baktériumok szaporodásához alkalmas hőmérsékletre emelkedik, és a nagy sebességgel áramló levegő képes lehet vízcseppek felragadására.
A legionellák lassú szaporodása miatt a tüdőbe jutott baktériumok csak viszonylag hosszú lappangás után okoznak tüneteket. A szervezetbe kerülő baktériumokat a fehérvérsejtek bekebelezik. A vastag sejtfallal és agresszív enzimekkel rendelkező legionellák a falósejteket elpusztítják; az elpusztult falósejtek okozzák a tüdőgyulladást. A legionellózis kezdeti tünetei az influenzáéhoz hasonlítanak: láz, fejfájás, izomfájdalom. A betegség későbbi szakaszában a láz rendkívül magas; tüdőgyulladás és száraz köhögés lép fel, amihez egyéb szövődmények kapcsolódhatnak. A legionellózist csak intravénásan adott speciális antibiotikumok képesek gyógyítani. A baktérium hatása erősen függ az egyén immunológiai állapotától. Általános esetben a beteg immunrendszere képes a legionellózis leküzdésére. Elsősorban a gyerekek, az idősek, és főleg az orvosi kezelés miatt gyengébb immunműködésű személyek veszélyeztetettek.
Ha a legionellák kifejlett méretük miatt nem jutnak túl a torok és garat szűrőjén, a tünetek a felső légutakra korlátozódnak. A betegség ezen formája a pontiac-láz; halálos eset eddig nem ismert.
A legionellózist gyakran diagnosztizálják influenzaként. Magyarországon bizonytalan diagnózis esetén az orvosok gyakran írnak fel széles spektrumú antibiotikumot. Ilyenkor a sikeres gyógyulás miatt a legionellózis felismeretlen marad. Ez részben magyarázza az ismertté vált hazai esetek alacsonyabb számát. A kezelőorvos a felismert betegséget 1998 óta köteles a járványügyi hatóságnak bejelenteni.
Magyarországon is több esetben okoztak legionellózist a köznyelvben "klímaberendezés"-ként emlegetett felületi hűtők, melyekben a csepptálca vizét nem vezették el, és abban legionellákat lehetett kimutatni. A hűtők üzemszünetében a csepptálcán lévő víz hőmérséklete a baktériumok szaporodásához megfelelő értékre emelkedhet. A csepptálca felett áramló levegő cseppeket ragadhat fel a vízből.
A légtechnikai berendezésekben nem lehet megakadályozni a kórokozók szaporodását, de megfelelően tervezett és kivitelezett UV lámpás egységgel el lehet pusztítani azokat, mielőtt kijutnának a légtérbe. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy a baktériumok nem válhatnak rezisztenssé erre a kezelésre, szemben a vegyi kezelésekkel. A hőkezelés hatékony lehet, de légkezelőkben, ahol hűtött levegő befújása történik, ez nem megoldható.